Sajnálatos módon az első trimeszteri szülészeti kórállapotok miatt műtét elvégzésére kényszerülhetünk.
A terhességek 10-20%, egyes becslések szerint 30%-a végződik vetéléssel. Valójában ez a szám magasabb lehet a nem kimutatható (kémiai) terhességek elvesztése miatt.
A spontán vetélések többnyire rutin ultrahang vizsgálat kapcsán kerülnek felismerésre.
Abbamaradt vetélésnek (missed ab) nevezzük azt a kórállapotot, amikor ultrahang vizsgálattal életjelenséget nem észlelünk. Általában a Páciensek panaszmentesek, csak az ultrahang vizsgálatra alapozzuk a diagnózist. Erre való tekintettel a vizsgálat egy héttel későbbi megismétlése is javasolt a diagnózis megerősítésére.
Panaszos esetek (vérzés, hasi görcs) szükségessé tehetnek sürgősségi műtét elvégzését is (megindult, befejezetlen- incomlett- vetélés). Előfordul az is, hogy a vetélés lezajlását követően a méhben terhességi maradványszövetet (retentio) észlelünk és ennek elvégzését végezzük.
Összességében a beavatkozás célja az életjelenséget nem mutató terhesség, vagy terhességi maradványszövet méhüregből való eltávolítása.
Nem szült, illetve a korábbiakban császármetszéssel szült (méhszájtágulás nélkül) esetekben a méhszáj előtágítását végezzük. Az előtágító pálca felhelyezése éber állapotban történik. A méhszájtágító pálcát (Dilapan) körülbelül 3-4 órán keresztül hagyjuk a méhszájban. Ezzel a módszerrel kíméletesen történik a méhszáj tágítása.
Abban az esetben, ha a vetélés megindult, klinikai tünetek alapján befejezetlen vetélést kórismézünk; méhszáj előtágításra nincsen szükség.
Megfelelő előkészítést követően rövid altatásban végezzük el a műtétet.
A méhűrt vákum szívóval kiürítjük, szükség esetén küret-kanállal a bennmaradt szövettörmeléket eltávolítjuk.
Az eltávolított mintát szövettani vizsgálatra küldjük.
A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények:
A fertőtlenítéshez, vagy az érzéstelenítéshez használt anyagokkal szemben túlérzékenységi reakció jelentkezhet. A műtét során a legnagyobb gondosság ellenére is – ritkán – a méhfalon áthatoló sérülések, illetve a méh és környező szervek sérülése is keletkezhetnek. Ez kórházi megfigyelést és szükség esetén hasi műtétet (hastükrözés és/vagy nyitott hasi műtét) vonhat maga után. A műtét során a célunk a sebzés zárása, azonban kivételes esetben a méh eltávolítására is kényszerülhetünk.
A műtét után néhány nappal, esetenként 1-2 héttel további komplikációként jelentkezhet hasi fájdalom, lázas állapot, vérzés, a méhnyálkahártya, a petevezető gyulladása, a pete mellékrészeinek visszamaradása.
Terhességmegszakítást etikai okok miatt nem végzek.
