A hastükrözés az úgynevezett minimál invazív eljárások egyik fajtája, mely során a hasüregi műtétet a has megnyitása nélkül kis méretű (0,5-2 cm) metszéseken keresztül speciális eszközökkel végezzük.
A hason jellemzően 4 db metszés történik:
A műtét légcsövön keresztül végzett altatásban történik. Fertőtlenítést követően a húgyhólyagba állandó katétert helyezünk, majd szükség esetén a méhbe mozgató eszközt rögzítünk.
A köldökben/ alatt/ felett/ szükség esetén egyéb helyen 1 cm-es metszést ejtünk és egy speciális tű, vagy trokár segítségével a hasüreget széndioxid-gázzal töltjük fel, aminek a következtében a hasfal a hasüregi képletektől elemelkedik. A köldökben ejtett nyíláson keresztül vezetjük be a tájékozódást biztosító optikai eszközt, a videolaparoszkópot. Ezáltal láthatóvá válnak a hasüregi szervek. A hasfalba a medencecsont felett mindkét oldalon, illetve a köldök alatt, vagy mellett további eszközöket vezetünk a hasüregbe szem ellenőrzése mellett, amire a megfelelő feltáráshoz, ill. műtéti beavatkozás elvégzése céljából van szükség.
Nagyobb szövetek, szervek (mióma, méh) kivétele esetén segédmetszést, vagy speciális daraboló eszközt is használhatunk. A petevezetékek átjárhatóságát a méhbe vezetett eszközön keresztül befecskendezett metilénkék oldattal ellenőrizzük. Szükség esetén a műtét végén a hasüregből műanyag csövet vezetünk ki, amit a műtét utáni napon távolítunk el. A műtét időtartama általában 30-80 perc. Nagyobb beavatkozások (mióma műtét, méheltávolítás, kiterjedt endometriózis kezelése) esetében ez az idő több órára is meghosszabbodhat. A műtét végén a széndioxidot kiengedjük a hasüregből és a hasfali metszéseket öltésekkel vagy ragasztással egyesítjük
A műtét utáni időszakban a fájdalom jóval kisebb, mint hasmegnyitás esetén. Általában nem szteroid fájdalomcsillapítókkal könnyen kezelhető. A posztoperatív ápolás is sokkal rövidebb, általában a kórházi bentfekvés időtartama egy éj.
A műtét utáni időszakban jelentkező gyakoribb (általában 1-2 nap alatt spontán megszűnő) panaszok:
A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények:
A laparoszkópia a betegek túlnyomó többségében komplikáció mentes. Nemzetközi vizsgálatok adatai alapján a komolyabb szövődmények gyakorisága nem haladja meg az 1-2%-ot. A komplikációk számát emelhetik bizonyos betegségek, élvezeti szerek fogyasztása, soványság, túlsúlyosság, a kórelőzményben szereplő műtétek és azok szövődményei.
Az általános műtéti kockázat része:
A sajátságos műtéti technikából adódóan a laparoszkópos eszköz bevezetése során létrejöhet:
Ritkán előfordul, hogy a laparoszkópia műtéttechnikailag nem kivitelezhető (pl. előzetes műtétek után kialakult kiterjedt hasüregi összenövések miatt), ilyenkor nyitott hasi műtétet végzünk.
Csak kivételesen fordul elő, hogy a szövődmény nem ismerhető fel a műtéti beavatkozás idején (leggyakrabban a nagyfrekvenciás áramot használó sebészeti eszközök által okozott termikus károsodás – bél- és húgyvezeték sérülés – esetén fordul elő). Ezért, ha a műtétet követő napokban, otthonában erősebb hasi fájdalmat érez, hasa puffadni kezd, vagy lázas lenne, újrafelvétele válik szükségessé.
A műtéttel kapcsolatos súlyos szövődmények és gyakoriságuk:
A nemzetközi szakirodalom adatai alapján felsorolt valószínűségi arányok természetesen csak durva becslést adhatnak, mivel az egyes szövődmények gyakorisága jelentősen változik a laparoszkóposan végzett műtét típusától függően is. (Pl.az érsérülések gyakorisága jelentősen magasabb a rosszindulatú daganatok esetén végzett nyirokcsomó eltávolítások kapcsán, de lényegesen alacsonyabb petefészek ciszták eltávolítása esetén).
Az egyes betegségek részletes leírásáról külön oldalon olvashat.
