Méheltávolítás hastükrözés (laparoszkópia) során

A méh eltávolítása különböző okok miatt válhat szükségessé.

Ezek közül a leggyakoribbak: mióma (méhizomdaganat), visszatérő és gyógyszeres kezelésre nem reagáló vérzészavar, endometriózis, kismedencei gyulladás, krónikus kismedencei fájdalom, valamint rosszindulatú daganatok.

A méh eltávolítása történhet hasmegnyitással, hastükrözéssel, illetve hüvelyen (akár hastükrözéssel segítve-LAVH) keresztül.

A méh eltávolítása lehet teljes, részleges, illetve radikális. Minden esetben a méheltávolítás hosszú távú következménye lesz a méhvérzés megszűnése és a kialakuló teherbeesési képtelenség.

Teljes méheltávolításról akkor beszélünk, amikor eltávolításra kerül a méh a méhnyakkal együtt. A megnyitott hüvelyt varratok zárják le.

Előnye:

  • méhhel a méhnyak is eltávolításra kerül, ezen szerv további ellenőrzése, nyomonkövetése nem szükséges.
  • a teljes szerv a hüvelyen keresztül a has további megnyitása nélkül eltávolítható.

Hátránya:

  • a méhnyak eltávolításával a medencefenék anatómiája megváltozhat, a hüvely a varratsorral egy vak tasakként fog végződni. Így bizonyos esetekben a szexuális életben változás tapasztalható.

Részleges méheltávolítás során eltávolításra kerül a méhtest a méhnyak hátrahagyásával.

Előnye:

  • ebben az esetben a hüvelyi anatómiai viszonyok nem sérülnek, a szexuális életben változás nem tapasztalható.

Hátránya:

  • a méhnyak szűrése továbbra is szükséges lesz
  • a méhtest eltávolítása a hasfalon keresztül általában egy segédmetszés segítségével történik.

Radikális méheltávolítás rosszindulatú daganatok, illetve ritka eseten jóidulatú, de kiterjedt elváltozások esetén lehet szükséges.

A méheltávolítás javallatát, módját és fajtáját minden esetben egyéni, a Pácienssel történő egyeztetés után közösen állapítjuk meg, figyelembe véve a hosszútávú következményeket és kockázatokat.
A műtét kapcsán dönteni kell a méhfüggelékek további sorsáról is. Általánosságban elmondható, hogy egészséges petefészkek esetén azok eltávolítása 65 éves kor alatt nem indokolt. Így ilyen esetekben az onkológiai kockázat csökkentése céljából csak a petevezetők megelőző szemléletű eltávolítása történik.

Laparoszkópos teljes méheltávolítás (TLH) során ellátjuk a méhet rögzítő szalagokat, a méh vérellátásáért felelős ereket, majd feltárjuk a húgyhólyag és méh közötti rést. Ezt követően ellátásra kerül a méh és méhnyak melletti kötőszövetes régió, majd a méhnyak alatt megnyitásra és átvágásra kerül a hüvelyboltozat. Az eltávolított szervet a hüvelyen keresztül távolítjuk el a hasüregből. Amikor ez fizikailag nem lehetséges, a hason segédmetszést ejtünk ennek kivitelezésére. Ezt követően a hüvelyt öltéssorral zárjuk.

Laparoszkópos szubtotális méheltávolítás (STLH/LASH) során ellátjuk a méhtató szalagokat, illetve a méhet ellátó ereket. Ezt követően feltárjuk a húgyhólyag és méh közötti rést, majd egy speciális vágó hurokkal a méhnyak felett a méhtestet átvágjuk. A méhtest eltávolítása a hasüregből segédmetszés, vagy speciális daraboló eszköz (morcellátor) segítségével történik.

A beavatkozás elmaradásának esetleges következményei:

A műtéti beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei betegségektől függően:

  • a méh jóindulatú simaizomdaganata (mióma) esetén: fájdalom, vérszegénységet okozó vérzési zavar, a mióma elhalása, gyorsan növő mióma hátterében igen ritkán rosszindulatú daganat is lehet
  • gyulladás esetén: az egész hasüregre kiterjedő gyulladás
  • endometriózis esetén: meddőség, fájdalom, kismedencei összenövések, petefészekciszta
  • rosszindulatú daganatok esetén: a daganat terjedése, ami életet veszélyeztető állapotot idéz elő
  • a kezdeti panaszok fennmaradása

A laparoszkópos műtéti technikáról itt tájékozódhat.