A méhfüggelékeken (petefészkek és petevezetékek) végzett műtétek javallatát számos megbetegedés képezheti. Ezek közül a leggyakoribbak a különböző eredetű petefészek ciszták, az endometriózis, a petefészek jóindulatú daganatai és hormonális zavarai, a függelékek gyulladásos (akut és krónikus) betegségei, a méhen kívüli terhesség, a méhfüggelék kocsánycsavarodása, valamint a fogamzó képesség helyreállítását célzó műtétek.
A laparoszkópos műtéti technikáról itt tájékozódhat.
Jóindulatú betegség esetén a kóros képlet eltávolítása, illetve a kórállapot teljes megszüntetése mellett maximálisan törekszünk az ép szövetek megőrzésére.
Amennyiben a műtét kapcsán rosszindulatúságra gyanús elváltozást észlelünk, lehetőség van műtét alatti gyorsszövettani vizsgálatra, amely nagy valószínűséggel nyilatkozni tud az elváltozás eredetéről; így lehetőségünk van a Páciens előzetes tájékoztatását követően a szakmailag helyes terápiás döntést meghozni.
A gyanús/ rosszindulatú petefészek elváltozások eltávolításáról itt tájékozódhat.
Petefészek műtétek:
Petefészek tömlő esetén a petefészek tokját megnyitjuk, és a tömlőt kihámozzuk. Szükség esetén a nyílást varratokkal egyesítjük, szükség esetén az ép szövetben vezetett metszéssel a képletet kivágjuk, (rezekáljuk).
A Páciens életkorát, kérését, egyéb körülményeket figyelembe véve eltávolíthatjuk az egész méhfüggeléket.
A petefészek-ciszta megrepedése súlyos hasüregi vérzéssel is társulhat. Ilyenkor a vérzést elektromos égetéssel, vagy öltéssel szüntetjük meg.
A kocsánycsavarodott függeléket visszaforgatjuk eredeti helyzetébe, majd -amennyiben a vérkeringés megfelelő- megszüntetjük a kiváltó okot (tömlő kihámozása, folyadékkal telt méhkürt eltávolítása). A vérkeringés teljes, tartós megszűnése esetén a függelék eltávolítása válik szükségessé.
Petevezeték műtétek:
Az elzáródott petevezeték hasűri szájadékát megnyitjuk, hőkezeléssel vagy öltéssel kifordítjuk. A petevezeték körüli összenövéseket elektromos eszközzel átvágjuk. A kürtöt eltávolítjuk, ha fala hegesen megvastagodott, deformálódott.
Kismedencei gyulladás:
Akut gyulladás esetén a gyulladásos izzadmányból tenyésztés céljából mintát veszünk, az elhalt szöveteket eltávolítjuk, a teljes hasüreget jódos mosófolyadékkal átmossuk. Tályogképződéssel járó esetekben gyakrabban kényszerülünk a szervek eltávolítására. A műtét végén a hasüregben műanyag csövet (drént) hagyunk vissza a váladék utólagos levezetésére.
Endometriózis:
Endometriózisnak nevezzük azt a betegséget, amikor a méhnyálkahártya (endometrium) nem csak a méh üregében található, hanem egyéb helyeken is megtelepszik (méhfal, petefészek, petevezeték, hashártya, belek, húgyhólyag, húgyvezeték). Leggyakrabban a petefészekben, a méh függesztő szalagjain és a medencei hashártyán fordul elő. Krónikus hasi fájdalmat és meddőséget okozhat. A műtét során célunk az endometriotikus gócok teljes eltávolítása (petefészek-tömlő kihámozása, hashártya elváltozás kimetszése).
Az endometriotikus góc elhelyezkedésétől függően változhat a műtét kiterjedése.
Továbbiakban az endometriózisról itt tájékozódhat.
A méhfüggeléken végeztt műtétek lehetséges következményei:
Az egyik oldali petevezeték eltávolítása nem akadályozza meg a spontán fogamzás lehetőségét. Mindkét kürt eltávolítását követően természetes úton nem eshet teherbe. Egyoldali petefészek-eltávolítás hormonális kiesést nem okoz. Mindkét oldali petefészek eltávolítása hormonkiesési tüneteket okozhat a menopauza előtt, melyek azonban hormonpótló gyógyszerek adásával kivédhetőek. A petefészek eltávolítása után előfordulhat, hogy szabad szemmel nem látható petefészekszövet marad vissza. Ez az úgynevezett „petefészek-maradvány-szindróma” kismedencei fájdalom, igen ritkán daganatképződés forrása lehet.
A beavatkozás elmaradásának esetleges következményei:
A műtéti beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei betegségektől függően
