A nőgyógyászati rendellenes vérzés kivizsgálása és kezelése

A normál menstruációs ciklus 21-28 nap között jelentkező, átlagosan 5 napig tartó vérzés, amelynek az átlagos mennyisége 30-40 ml. Ezt az állapotot eumenorrhoeanak nevezzük.

Minden olyan méhvérzést, amely eltér a normálistól- természetesen terhesség hiányában- rendellenes vérzésnek nevezünk.

Változhat a vérzés mennyisége:

  • ha az időben jelentkező (rendszeres) vérzés mennyisége az átlagost meghaladja, azt erős vérzésnek (hypermenorrhoea) nevezzük
  • ha a rendszeres vérzés mennyisége az átlagosnál kevesebb, azt gyenge vérzésnek (hypomenorrhoea) nevezzük

Változhat a ciklus hossza:

  • abban az esetben, ha a ciklus hossza rendszeresen 35 napnál több, de 90 napnál kevesebb, azt „ritka vérzésnek (oligomenorrhoea) nevezzük
  • ha a vérzés rendszeresen 21 napnál gyakrabban jelentkezik, azt gyakori vérzésnek (polymenorrhoea) nevezzük

Ha elvész a rendszeresség, azt az állapotot rendellenes vérzésnek (metropathia) nevezzük. Ezekben az esetekben a ciklust tartó vérzés eltűnik, a páciensek változó időpontokban észlelnek általában változó mennyiségű hüvelyi vérzést. Ezek a vérzések gyakran tartósak, 7 napnál tovább tartanak, és egy hónapon belül többször jelentkeznek.

Ez az állapot kialakulhat fiatal (tinédzser) korban, amikor a „tanuló” petefészek szabályozása még nem tökéletes, ilyenkor az esetek jelentős részében hormonális (endokrinológiai) okra kell gondolnunk.

A felnőttkorban kialakult vérzészavarok hátterében hormonális és szervi (organikus) eltérés isállhat. Milyen okok lehetnek ezek?

Szervi okok:

  • polipus: olyan nyálkahártya kettőzet (redő), amely a magas ösztrogén szint következtében alakul ki (Az ösztrogén a ciklus első felében domináns hormon.)
  • adenomyosis: a méhnyálkahártya alsó rétegének mirigyei és a mirigyek közti szöveti állomány a méhizomzat rostjai közé terjed
  • mióma: olyan, az esetek túlnyomó részében jóindulatú simaizom daganat, melynek a növekedését a magas ösztrogén szint serkenti
  • hyperplasia: a méhnyálkahártya, ugyancsak ösztrogén hatására történő túlzott növekedése, burjánzása
  • EIN (endometrialis intraepithelialis neopasia): a méhtestdaganat rákmegelőző állapota, amely endometrium hyperplasia talaján alakul ki.
  • méhtest daganat: az esetek jelentős részében a túlzott ösztrogén szinttel áll összefüggésben.

Nem szervi okok:

  • véralvadási zavar: további haematológiai kivizsgálásra szorul
  • peteérés funkciózavara: ilyen esetben további endokrinológiai kivizsgálás szükséges
  • méhgyulladás talaján kialakuló vérzészavar: laboratóriumi vizsgálat szükséges a nőgyógyászati mellett; majd antibiotikum kezelés
  • fejlődési rendellenesség: számos méhet ért fejlődési rendellenesség járthat vérzészavarral
  • külső okok: gyógyszerek, méhen belüli eszköz
  • nem meghatározható ok: előfordulhat, de ritka

A fenti felsorolásból látható, hogy összetett problémakörrel állunk szemben.

De miért is válik jelentősebbé ez a kérdés a változókorban?

Perimenopausának a rendes vérzés megszűnése előtti és utáni időszakot nevezzük. Ez mikor következhet be? Lényegében 43 éves kor után bármikor, de Magyarországon jellemzően 50-51 éves korban. Mennyi ideig tarthat ez az átmeneti időszak? Ugyancsak változó, de akár 10 évig is.

A perimenopausalis időszakban vérzészavar gyakrabban alakulhat ki. Ennek az az oka, hogy a csökkenő és szabálytalan hormontermelés következtében egyre gyakrabban jönnek létre olyan ciklusok, amelyekben peteérés nem történik. A ciklus második felében domináns hormon, a progeszteron termelése lecsökken, ennek következtében egy kiegyensúlyozatlan ösztrogénhatás alakul ki.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a ciklus első felében történő nyálkahártya épülést, vastagodást nem követné egy olyan (egyébként élettani) átalakulás, melynek következtében a méhnyálkahártya normál esetben leválik; hanem kialakul egy irreguláris, vastag sérülékeny nyálkahártya, amely rendellenes vérzést okoz. A fenti hormonális változás bizonyos tekintetben élettani, de az életminőséget gyakran tartósan ronthatja. Ezt befolyásolhatja hormonális, vagy egyéb gyógyszerek szedése és hormont termelő petefészek daganatok is.

Sajnos a rendellenes vérzés megnehezíti a mindennapokat. Rontja az életminőséget, fizikai lelki nehézséget okozhat. Emellett elhúzódó, vagy nagy mennyiségű vérzések esetén akár vérszegénység is létrejövet.

Emellett sajnos a kiegyensúlyozatlan ösztrogénhatás, ahogy a korábbi felsorolásból látszik, számos nem élettani változást elindíthat:

  • polipus kialakulása
  • mióma méretének növekedése
  • méhnyálkahártya túlburjánzás kialakulása, vagy fokozódása
  • méhtest daganat, vagy ennek megelőző állapotának kialakulása

Első lépésként pontos anamnézisfelvételre kerül sor. Ezt követően fizikális és nőgyógyászati ultrahang vizsgálatot végzünk. A vizsgálat kapcsán a fent felsorolt okok jelentős része igazolható, vagy kizárható. Bizonyos esetekben kiegészítő képalkotó vizsgálatokra (kismedencei MR) és laboratóriumi vizsgálatokra is szükség lehet.

Amennyiben szükséges, következő lépésben a méhnyálkahártya biopsziáját végezzük el. Ez történhet ambulanter egy speciális eszköz segítségével, vagy altatásban hagyományos méhkaparás keretei között.

A szövettani lelet kézhezvételét követően lehet meghatározni a végleges kezelési tervet, ez gyógyszeres, vagy műtéti lehet.

Gyógyszeres kezelés során sárgatesthormon pótlását végezzük. A kezelés tartós, ezalatt a méhnyálkahártya, illetve az ösztrogén hormontól függő elváltozások visszafejlődése várható. A pótlás többféle készítménnyel is történhet, de leggyakrabban alkalmazott legmodernebb módja a hormontartalmú méhen belüli eszköz alkalmazása.

A gyógyszeres kezelés sikertelensége, vagy a Páciens kifejezettt kérése alapján műtéti beavatkozást végzünk. Ennek során a kialakult elváltozás eltávolítását, illetve végső lehetőségként a méhtest vagy a teljes méh eltávolítását végezzük.

A vérzészavar kezelése minden esetben a Páciens részletes tájékoztatását követően, igényeinek és az érvényes szakmai irányelvek figyelembevételével történt.