A méhfüggelékeken (petefészkek és petevezetékek) végzett műtétek javallatát számos megbetegedés képezheti. Ezek közül a leggyakoribbak a különböző eredetű petefészek ciszták, az endometriózis, a petefészek jóindulatú daganatai és hormonális zavarai, a függelékek gyulladásos (akut és krónikus) betegségei, a méhen kívüli terhesség, a méhfüggelék kocsánycsavarodása, valamint a fogamzó képesség helyreállítását célzó műtétek.
Jóindulatú betegség esetén a kóros képlet eltávolítása, illetve a kórállapot teljes megszüntetése mellett maximálisan törekszünk az ép szövetek megőrzésére.
Amennyiben a műtét kapcsán rosszindulatúságra gyanús elváltozást észlelünk, lehetőség van műtét alatti gyorsszövettani vizsgálatra, amely nagy valószínűséggel nyilatkozni tud az elváltozás eredetéről; így lehetőségünk van a Páciens előzetes tájékoztatását követően a szakmailag helyes terápiás döntést meghozni.
A gyanús/ rosszindulatú petefészek elváltozások eltávolításáról itt tájékozódhat.
Hasmegnyitás (laparotomia) javallatát képezik a nagy méretű elváltozások, rosszindulatú betegségek; illetve azok az esetek, amikor a Páciens kórelőzményében több műtét, illetve korábbi kiterjedt hasűri fertőzés szerepel.
Hasmegnyitás kapcsán lehetőségünk van bikinivonalban végzett horizontális, illetve hosszanti, akár köldököt is megkerülő metszésre is. A metszés irány és mérete minden esetben a Páciens tájékoztatását követően kerül megállapításra. Sajnos előre nem látható műtéti esemény, nem ismert tényező esetén szükséges lehet ennek a megváltoztatása.
A műtéti seb zárása rétegesen történik, törekedve a legoptimálisabb funkcionális és esztétikai kimenetelre.
Petefészek műtétek:
Petefészek tömlő esetén a petefészek tokját megnyitjuk, és a tömlőt kihámozzuk. Szükség esetén a nyílást varratokkal egyesítjük, szükség esetén az ép szövetben vezetett metszéssel a képletet kivágjuk, (rezekáljuk).
A Páciens életkorát, kérését, egyéb körülményeket figyelembe véve eltávolíthatjuk az egész méhfüggeléket.
A petefészek-ciszta megrepedése súlyos hasüregi vérzéssel is társulhat. Ilyenkor a vérzést elektromos égetéssel, vagy öltéssel szüntetjük meg.
A kocsánycsavarodott függeléket visszaforgatjuk eredeti helyzetébe, majd -amennyiben a vérkeringés megfelelő- megszüntetjük a kiváltó okot (tömlő kihámozása, folyadékkal telt méhkürt eltávolítása). A vérkeringés teljes, tartós megszűnése esetén a függelék eltávolítása válik szükségessé.
Petevezeték műtétek:
Az elzáródott petevezeték hasűri szájadékát megnyitjuk, hőkezeléssel vagy öltéssel kifordítjuk. A petevezeték körüli összenövéseket elektromos eszközzel átvágjuk. A kürtöt eltávolítjuk, ha fala hegesen megvastagodott, deformálódott.
Kismedencei gyulladás:
Akut gyulladás esetén a gyulladásos izzadmányból tenyésztés céljából mintát veszünk, az elhalt szöveteket eltávolítjuk, a teljes hasüreget jódos mosófolyadékkal átmossuk. Tályogképződéssel járó esetekben gyakrabban kényszerülünk a szervek eltávolítására. A műtét végén a hasüregben műanyag csövet (drént) hagyunk vissza a váladék utólagos levezetésére.
Endometriózis:
Endometriózisnak nevezzük azt a betegséget, amikor a méhnyálkahártya (endometrium) nem csak a méh üregében található, hanem egyéb helyeken is megtelepszik (méhfal, petefészek, petevezeték, hashártya, belek, húgyhólyag, húgyvezeték). Leggyakrabban a petefészekben, a méh függesztő szalagjain és a medencei hashártyán fordul elő. Krónikus hasi fájdalmat és meddőséget okozhat. A műtét során célunk az endometriotikus gócok teljes eltávolítása (petefészek-tömlő kihámozása, hashártya elváltozás kimetszése).
Az endometriotikus góc elhelyezkedésétől függően változhat a műtét kiterjedése.
Továbbiakban az endometriózisról itt tájékozódhat.
A méhfüggeléken végeztt műtétek lehetséges következményei:
Az egyik oldali petevezeték eltávolítása nem akadályozza meg a spontán fogamzás lehetőségét. Mindkét kürt eltávolítását követően természetes úton nem eshet teherbe. Egyoldali petefészek-eltávolítás hormonális kiesést nem okoz. Mindkét oldali petefészek eltávolítása hormonkiesési tüneteket okozhat a menopauza előtt, melyek azonban hormonpótló gyógyszerek adásával kivédhetőek. A petefészek eltávolítása után előfordulhat, hogy szabad szemmel nem látható petefészekszövet marad vissza. Ez az úgynevezett „petefészek-maradvány-szindróma” kismedencei fájdalom, igen ritkán daganatképződés forrása lehet.
A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények:
Műtét alatti szövődmények lehetnek: a fertőtlenítőszerekkel vagy az altatószerekkel szembeni túlérzékenységi reakció. Igen ritkán sérülhetnek a belek, a húgyhólyag és a húgyvezeték is. Vérzés léphet fel a kismedence igen bő érellátású területeiről. Nagyobb vérveszteség esetén vérátömlesztés (transzfúzió) válhat szükségessé.
Műtét után a korai időszakban jelentkező szövődmények lehetnek: hányinger, hányás, hasi fájdalom, utóvérzés, bélműködési zavarok, húgyúti fertőzés, hashártyagyulladás, izzadmány vagy vérömleny keletkezése az alhasban, hasfali seb gyógyulási zavara, a bőrérzés zavarai. Ezek a szövődmények ritkán fordulnak elő, gyógyszerekkel vagy ismételt műtéti beavatkozással gyógyíthatók. Az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére ritkán előfordulhat trombózis és embólia (véralvadék képződése és tüdőbe jutása) is.
Műtét utáni késői időszakban jelentkező lehetséges szövődmények: hasfali sérv; hasűri
összenövések miatti krónikus fájdalom, esetleg bélelzáródás; sipolyképződés a vizeletelvezető rendszer és a hasüreg, vagy a hüvely között. Ezek igen ritkán előforduló szövődmények
A beavatkozás elmaradásának esetleges következményei:
